Hópihe

Tegnap voltam fiaméknál, így délután én is elkísértem a őt az óvodába Andrisért. Mikor beértünk Andris először elment mellettem, de semmi perc alatt visszafordult s a nyakamba ugrott. Megkérdezte, hogy elmegyek-e hozzájuk, mondtam igen, azután megkérdezte, hogy játszunk-e. Mit lehet erre mondani, persze hogy igent. Egyébként Andrisnak nagy igénye van arra, hogy játszanak vele. Mindegy , hogy mit (kivéve, ha meghatározza), csak játszanak vele. Igencsak belelendültünk a játékba. Persze jobban ismeri a játék szabályokat, mint én és ebből elég parázs vitáink szoktak lenni. A Kinevet a végén játékról van szó. Az én időmben nagyon szerettem játszani ezt a fajta játékot annak megfelelő szabályokkal. Most már nem hogy csak apró tábla van hozzá, de más játékszabály is. Amikor velem játszott megbeszéltük  a szabályokat. Persze 6:1 -re kikaptam tőle. Amikor a szüleivel játszik ott is letisztázzák a szabályokat. Persze velem ez így nincs megbeszélve, ezért mikor velem játszott és nem úgy játszottam ahogy ők szoktak parázs vita alakult ki a szülők és én közöttem. Na több se kellett Andrisnak, aki egyébként is szereti hallatni a hangját, rögtön a szülők mellé állva replikázott, hogy nem úgy van ahogy én mondom, hanem ahogy apuék mondják. Fantasztikus egy gyerek. Az óvodában is az egyik ovis társával beszélgetett, amíg én öltöztettem, nagyon határozottan állította kis társának, hogy ő a főnök. A gyerek anyukája egy kicsit távolabb volt tőlünk, de odaszólt, hogy ezt majd ketten (gyerekek) holnap megbeszélik egymással. Andris megint megerősítette, hogy ő a főnök. Remélem hogy az lesz belőle.

Hűha, de régen jártam erre. Andriskám februárban lesz négy éves. Óvodába jár. Nagyon sokat fejlődött. Remekül számol, verset mond, énekel, érvel, szóval igazi kisfiú. Nagyon jól el lehet vele beszélgetni. Ha nálam van akkor sokat játszunk. Vannak párnacsaták, birkózások és amit még nagyon szeret, az a lufival való labdázás. Hát ezt órákig tudná játszani, csak az a baj, hogy én már nem tudok órákig ugrabugrálni a lufi után, mert ebbe az a gyönyörű számára, hogy én  a székről felugrálva kapkodok a lufi után. Ez nagyon tetszik neki. Ha felállok, akkor rám szól, hogy üljek le és úgy játsszak vele. Szeret rajzolni,  legyen az tábla, vagy papír, vagy ez a mágneses tábla, mindegy. Enni, már kevésbé szeret. Mintha válogatni kezdett volna. Elég vékony, de izmos kis gyerek. Szeretem a kitartását, ha valami nem sikerül, addig próbálkozik, míg sikerül neki. Bár mostanában mintha ebben a dologban változás állott volna be. Nyafogva azt mondja én ezt nem tudom megcsinálni. Viszont nagyon szeret építő kockázni, legózni, és ami a sláger a karácsonyra kapott társasjátékok a menők. Így a család leül és együtt játszanak. Nagyon szeret nyerni. Ha velem játszik a legtöbbször nyer.Na és jókat nevetünk közben, a játék neve is az "Ki nevet a végén".